Wurzelbehandlung, Ungarn - Prämolarzahns (Zahnheilkunde) 37 Kliniken Dienstleistungen (5700 Zahnarzt, 5497 Orthodontist, 5466 Zahntechniker, 5464 Zahnarzthelferin, 5472 Kieferchirurgen)

Fogaink szépségének és funkciójának megőrzése érdekében nagyon fontos a gondos szájápolás és a rendszeres fogkőeltávolítás és szűrővizsgálat, azaz a megelőzés! A megfelelő szájápolás hiánya esetén, a fogakon lerakodó lepedék és fogkő a fogak szuvasodásához, és fogíny gyulladásához vezetnek. Ez a folyamat kezdeti stádiumában paradontológiai kezeléssel megállítható. Az elmondottak miatt nagyon fontos, hogy félévenként fogorvosunkkal ellenőriztessünk fogaink állapotát.

Az endodoncia a fogászat azon szakterülete mely a fogbélűr megbetegedéseivel, a periapikális tér betegségeinek megelőzésével, valamint azok diagnosztizálásával foglalkozik. Hétköznapi elnevezése a gyökérkezelés. Leggyakoribb indoka a fogbélűri gyulladás. Ezt okozhatja mély szuvasodásból származó bakteriális fertőződés vagy egy nagyobb mechanikai erőbehatás(ütés) következtében létrejött fogelhalódás. Mélyebb tömések esetében is gyakran nem kívánatos következmény lehet a fog elhalása, aminek során úgynevezett steril gyulladás lép fel. A kezelés során a fertőzött vagy elhalt fogbél eltávolításra kerül. A gyulladást ezt követően gyógyszeres kezeléssel igyekszünk megszüntetni, majd a visszamaradó gyökércsatornákat tömőanyaggal töltjük ki. Ezt nevezzük gyökértömésnek.

egy mosoly egészséges, szép fogakkal önmagunk és környezetünk számára is esztétikai értéket jelent.

Fogászati kezelés

A gyökérkezelés indoka leggyakrabban fogbél gyulladása. A probléma fogszuvasodással kezdődik, mely miután a zománcot, valaminta dentint is átlyukasztotta egyre mélyebb üreg létrehozásával lehetővé teszi, hogy a baktériumok egészen a fog belsejéig eljussanak. Mivel a fogbélüregben fájdalomérző idegvégződések találhatók, ez intenzív fájdalommal jár.

A fog (latinul dens, dentis) egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv. A gerinceseknél fejlődött ki. Fő funkciójuk a táplálék megragadása, és – az emlősöknél – az emésztést megkönnyítő felaprózása, a rágás. Az embernél szerepet kapnak a beszédhangok képzésében, az esztétikai megjelenésben, egyes állatoknál pedig fegyverként szolgálnak. A törzsfejlődés során ezen funkcióknak megfelelően alakultak ki a különböző fogmorfológiák. Például a növényevőknek több az őrlőjük (a növényi táplálék nehezen emészthető), és a ragadozóknak jól fejlett szemfoguk van (az áldozat megragadására). A fogak színe a világossárgától a szürkésfehérig bármilyen lehet. Idővel viszont sötétebbek, sárgábbak lesznek mivel az átlátszó zománc kopik és az alatta lévő dentin színe érvényesül. Az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki. Az első rend, az ún. tejfogazat (időleges fogak, dentes decidui), a születés után hat hónappal kezd megjelenni, a maradandó fogak (dentes permanentes) pedig a hatodik életév után. Embernél a tejfogak száma 20, a maradandó fogaké 32. Egyes állatokban csak egy rend fog fejlődik ki, másoknál (például a cápánál) az élet egész folyamán cserélődnek. A fog szájüregbe nyúló részét koronának (corona dentis), a fogmederben rögzülő részét gyökérnek (radix dentis) nevezzük. A kettő határánál van a fognyak (collum dentis). Megkülönböztetünk klinikai- és anatómiai koronát: a klinikai korona a fognak, azt részét jelöli, amely látható, tehát az ínytől koronálisabban elhelyezkedő részt. Így az élet során a klinikai korona változó kiterjedésű, például a még teljesen elő nem tört fog klinikai koronája kisebb, majd később az ínyvisszahúzódás miatt nagyobb lehet. Az anatómiai korona ezzel szemben nem változik, mindig a zománccal fedett részt jelöli. A fogak lehetnek egy- vagy többgyökerűek. A frontfogaknak és a kisőrlőknek általában egy gyökerük van, kivéve a felső első kisőrlőt. A kétgyökerű alsó nagyőrlőknek egy meziális és egy disztális gyökere van, míg a szintén kétgyökerű felső első kisőrlő egy vesztibuláris és egy palatinális gyökérrel rendelkezik. A felső nagyőrlők háromgyökerűek, amelyek közül kettő vesztibuláris és egy palatinális. A fog belsejében található a fogpulpa, ezt teljesen körbeveszi a dentin, melyet a koronai részen zománc, a gyökéren pedig cement fed. A zománc és a cement a fognyaknál találkozik. A fogak a fogmederben az ún. gyökérhártya (periodontium) által rögzülnek. A lapát (felső) és véső (alsó) alakú metszőfogak harapásra, a hosszú és rögzítésében erősen biztosított szemfog tépésre, és a széles koronával rendelkező kis őrlőfogak a darabolásra és szétnyomásra, míg a nagyőrlők a legnagyobb rágómunkára alkalmasak.

Gyökérkezelés azokban az esetekben javallott eljárás, ha egy szuvasság, esetleg egy törés eléri a fogbél területét. A fogbélben a speciális anatómia ( zárt kemény szövettel határolt tér ) miatt a a gyulladásos folyamatok, nem tudnak lezajlani (mivel nincs lehetőség a duzzanattal járó megfelelő véráramlás növekedésre) , ezért sokszor hihetetlen fájdalommal járnak, és nagyon gyorsan a fog elhalásához vezetnek. A gyulladás terjedési folyamatáról fájdalom típusok és diagnosztika lapunkon bővebben olvashat. A gyökérkezelés fő célja a gyökércsatorna megtisztítása a szövettörmeléktől, baktériumoktól, illetve az esetlegesen még fájdalmat okozó idegekkel átszőtt fogbél ( pulpa ) maradványoktól. Ezzel megelőzzük a fertőző ágensek továbbjutását a csontba, illetve a gyökércsúcsi területre. Amennyiben a fertőzés már beterjedt a gyökércsúcsi területre a gyökérkezelést követő gyökértöméssel gátat vethetünk az ágensek szabad áramlásának, így a gyökércsúcsi területre jutott maradék kórokozót a szervezet már általában képes elpusztítani. A gyökérkezelés a gyökércsatorná(k)hoz való hozzáférési nyílás preparálása után, a gyökércsatornák kitisztításával történik. A fogorvos ezt gyökérkezelő tűk sorával végzi, melyek egyre növekednek. Ezt kiegészíti fertőtlenítő szeres átöblítésekkel. Ahhoz, hogy a fogorvos pontosan a gyökércsúcsig tisztítson az apró műszerekkel röntgenfelvétel, illetve elektromos hosszmeghatározó berendezés segítségével be kell mérnie a csatornákat. A tágítást addig végezzük, amíg láthatóan fertőzött anyagot távolítanak el a csavarmenetes gyökérkezelő tűk a csatornákból. A gyökérkezelés egyes estekben gyorsítható gépi gyökértágító eszközökkel. Ha egy fog panaszos volt, illetve a gyökércsúcsán a röntgenfelvételen elváltozást látunk, gyakran egy fertőtlenítő hatású “gyógytömést” helyezünk a csatornába a következő ülésben elkészített gyökértömésig. Ha csak trauma miatt nyílt meg a pulpaüreg és azonnal el tudjuk látni a pácienst, gyakran egy ülésben gyökértömni lehet a fogat. A gyökértömést fontos, hogy mielőbb jó fedőtömés kövesse, ezzel is biztosítva a megfelelő gátat a baktériumok számára. A fogak gyökérstruktúrája, illetve kivitelezés precizitása nagyban befolyásolja a gyökérkezelés sikerességét, ezért csak röntgenkontroll, vagy elektromos hosszmeghatározás ellenőrzésére lehetőséget nyújtó rendelőben gyökérkezeltessük fogainkat. Tudnunk kell, hogy metsző és szemfogaink általában egy, kisörlő fogaink 1-2, nagyörlő fogaink pedig 3-4 gyökércsatornával rendelkeznek. A kezelések is így bonyolódnak, kezelések ára pedig a legtöbb rendelőben ennek megfelelően meghatározott. Egy 3 gyökércsatornás fog gyökérkezelése, illetve gyökértömése közel háromszor annyi idő, mint egy egy gyökércsatornás fogé.